Eltörtem a jobb kezem. :(Kedden este történt. Munka után kis családom rábeszélt, hogy a közelünkben nyílt korcsolyapályán vezessem be 7 éves lánykámat a korizás örömeibe. Már másfél hónapja pedzegették, de én valamiért halasztgattam (most már tudom, miért), éreztem, hogy nem kell ez nekem.
Régi korcsolyám szűk volt már a lábamra, amit pedig kölcsönözni lehetett, nem olyan típusú volt, mint amihez szoktam. Nem voltam így "jégbiztos"... Egy rossz mozdulat, a lányka megbillent, én utánanyúltam, és végül mindketten elestünk. Én olyan szerencsétlenül, hogy eltört az orsócsontom a csuklóm felett. Egy órán belül a Sürgősségin megröntgenezték, helyrerakták, mert el is mozdult a helyéről, és begipszelték. 6 hét kényszerpihenő következik, az elmozdulás miatt rendszeres kontroll várható és könnyített gipszet sem kaphatok. :(
Ez a helyzet sok mindent átír a közeljövőm terveiből, de a lényegen nem változtat... Remélem, hamarosan Veletek is megoszthatom, miről is van szó...
Az a legrosszabb, hogy ilyen kézzel nem alkothatok.
Tudom, hogy miért történt ez a baleset. A gondolatokkal nem csak jót, a félelmekkel rosszat is bevonzhatunk. Én pedig féltettem az "értékes", kreatív ügyes kezemet a sérüléstől. Még egy munkatársamnak meg is fogalmaztam aznap, hogy vigyáznom kell a kezemre... És most pontosan az történt, amitől féltem... Az a tanácsom: NE féljetek! Úgy is minden úgy történik az Életben, ahogy történnie Kell.
Persze, sok lehetőséget is tartogat ez a helyzet: 1. ügyesedik a bal kezem, ez már pár nap alatt is látványos. 2. a nagylányom finom vacsit főzött a baleset estéjén, életében először, önszántából :)), 3. többet vagyok a Kedvesemmel, és élvezi, hogy "ki vagyok Neki szolgáltatva"... és még sorolhatnám...
Szóval, ez történt velem.
Ne aggódjatok értem, mindent megteszek, hogy mielőbb meggyógyuljak, és igyekszem a legjobbat kihozni ebből az eddig ismeretlen, új helyzetből is. :-)
Köszönöm a Barátaimnak a felajánlásokat, a "csont-forrasztó" technikákat, energiát! Sokat jelent ez nekem...
